Az élelmiszeripar lehet a japán-magyar kapcsolatok újabb sikertörténete

Az élelmiszeripar lehet a japán-magyar kapcsolatok újabb sikertörténete

Ésik Róbert, a HIPA elnökeA tokiói magyar nagykövetségen megrendezésre került Magyar-Japán Befektetésösztönzési Szeminárium célja a magyar élelmiszeriparban rejlő lehetőségek bemutatása volt a japán piaci szereplők, valamint potenciális befektetők és importőrök részére. Az élénk érdeklődés mellett lezajlott szemináriumon előadást tartott többek között Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elnöke, dr. Palanovics Norbert, Magyarország tokiói nagykövete, valamint a patinás Mizuho Bank bécsi irodájának vezetője, és a Magyarországon is beruházó, tésztaleveseket előállító japán Nissin Foods vállalat képviselője.

Ésik Róbert, a HIPA elnöke a tokiói magyar nagykövetségen

Ésik Róbert, a HIPA elnöke a tokiói magyar nagykövetségen

Japán a legnagyobb ázsiai beruházó hazánkban, a Magyarországon befektetett japán tőkeállomány összege 4,4 milliárd dollárra becsülhető, míg a japán vállalatok által foglalkoztatottak száma közel 31 000 fő. Hazánkban jelenleg 151 japán érdekeltségű cég működik, melyek közül 47 folytat termelőtevékenységet. A japán beruházások hagyományosan a gépjárműiparra koncentrálódnak, azonban a cél ezek jövőbeli diverzifikálása, és a más ágazatokban rejlő lehetőségek kiaknázása.

A mezőgazdaság az egyik leggyorsabban növekvő hazai ágazatként a nemzetgazdasági növekedés hajtómotorja volt 2016-ban. A szektor a tavaly első háromnegyedévi, 2,1 százalékos GDP-növekedéshez 0,6 százalékponttal járult hozzá, ami meghaladta például az autógyártást is magába foglaló feldolgozóipar 0,2 százalékpontos értékét.

A kiváló magyar alapanyagok felhasználásával, de speciális japán technológiával Magyarországon gyártott, kedvező árfekvésű termékek népszerűek lehetnek az európai, illetve az ázsiai piacon. A közvetlen üzleti célok mellett így olyan termelési technológia és minőség-biztosítási rendszer is meghonosodhat hazánkban, melyből hosszú távon nem csupán a Magyarországon befektetni kívánó japán élelmiszeripari beruházók, hanem a hazai gyártók és termelők is profitálhatnak. Ez támogatja azt a stratégiai célt, hogy a mezőgazdasági termékek minél magasabb feldolgozottsági szinten kerüljenek exportálásra.

A magyar népviselet Japánban igazi kuriózum

A magyar népviselet Japánban igazi kuriózum

Emellett a Magyarországon, többségében magyar tulajdonú vállalatok által előállított élelmiszeripari exporttermékek iránt jelentős kereslet mutatkozik Japánban. Európán kívül a szigetország ezek legnagyobb felvásárlója: 2015-ben hazánk 126,5 millió dollár értékben exportált élelmiszert Japánba, ami jelentősen meghaladja az USA-ba (19,2 millió dollár) és Kínába (47,6 millió dollár) irányuló élelmiszer kivitelünket. 2016 első tíz hónapjában további több mint 10%-os bővülés mutatkozott az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szigetországba irányuló élelmiszerexport 90%-át a hús és húskészítmények teszik ki, emellett további bővülési potenciál lehet a méz, édességek, takarmánynövények területén is.

A Magyarországon hagyományosan erős élelmiszeripari ágazatba folyamatosan áramlanak a külföldi működőtőke beruházások (FDI) is, ami a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által kezelt projektekben is megmutatkozik: az ágazat 2015 után 2016-ban is a harmadik legtöbb beruházási projektet adta a járműipar és az üzleti szolgáltató szektor (SSC) után.