HIPA

A magyarországi befektetésekre vonatkozó sarokszámok a tavalyi évet tekintve példátlan mértékű befektetői aktivitásról tanúskodnak. A 2023-as eredmények minden szempontból kiemelkedőek 2022-höz képest. Éves szinten a beruházási volumen 6,5 milliárd euróról 13 milliárd euróra megduplázódott, a bejelentett projektek száma még ennél is dinamikusabban nőtt, az újonnan létrehozandó munkahelyek száma (19.692) pedig szintén jelentős, 30%-os növekedést könyvelhetett el. Még soha ennyi új munkahelyről nem született döntés éves szinten.

A 209 projektből 69 tekinthető kiemelt működőtőke-beruházásnak, ezek összértéke meghaladta a 11,8 milliárd eurót. A fennmaradó közel 1,2 milliárd euró értéket képviselő 140 projekt a Kormány Gyármentő Programjához köthető, amelynek célja az energiahatékonyság fejlesztésére és a saját megújuló energiatermelési kapacitások létrehozására irányuló beruházások támogatása.

Ezen rekord számok elsősorban a keleti befektetők, azaz Kína, Dél-Korea és Japán magas fokú aktivitásának tudhatók be, amelyek beruházásai a beáramló FDI közel 82%-át, míg az újonnan bejelentett munkahelyek 67%-át teszik ki. Összesen 19 projekt köthető ezen országokhoz.

– mondta Joó István.

Csak a kínai vállalatok több mint 7,6 milliárd euró befektetésére vállaltak kötelezettséget, 8 projekt keretében. Kína így 2020 után ismét a legnagyobb beruházó lett Magyarországon. Dél-Korea végzett a második helyen a beruházási volumen rangsorban közel 2 milliárd euró értékű összbefektetéssel, megelőzve Németországot és az Amerikai Egyesült Államokat.

Az ázsiai dominanciával párhuzamosan az FDI rangsor arról is tanúskodik, hogy nyugati partnereinkkel továbbra is szoros a kapcsolat. Németország hozta a legtöbb projektet (18), és ezzel minden negyedik kiemelt működőtőke-beruházás köthető hozzá, míg az Amerikai Egyesült Államok e tekintetben ugyancsak remekelt, 8 projekttel zárva. A két ország együttesen az összes új munkahely nagyságrendileg 20%-ának létrehozásában vállalt szerepet. Rajtuk kívül az Egyesült Királyság, Dánia, Franciaország, Japán és Svájc járult hozzá jelentős mértékben a kiemelkedő átfogó eredményekhez. A magyar vállalatok ugyanakkor az ötödik legtöbb befektetést hajtották végre.

Ami az ágazati bontást illeti, a járműipar és az elektronika megőrizte hagyományos vezető pozícióját. E két szektor együttes aránya mintegy 90%, mind az új munkahelyek, mind a beruházási volumen tekintetében. A meghatározó ágazatok közé tartozik továbbá az ICT-szektor, ahol több száz munkahely jöhet létre magasan képzett munkavállalók számára. Ezen túl a műanyag-, a csomagoló-, a fém- és a vegyipart érintették nagyszabású beruházások.

– tette hozzá a szervezet vezérigazgatója. Ennek megfelelően összesen a projektek közel 87%-a kötődött Budapesten kívüli lokációkhoz. Pest vármegye vonzotta a legnagyobb számú fejlesztést (15), amelyet Budapest (10), Hajdú-Bihar (8), Győr-Moson-Sopron (7) és Borsod-Abaúj-Zemplén (6) vármegye követ.

2023-ban mintegy 10 K+F projekt kapott támogatást, amelyek 810 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet hoznak létre, míg 7 képzési program közel 2.500 munkavállaló készségeinek fejlesztését teszi lehetővé.

– összegzett Joó István.