HIPA

Joó István kiemelte, hogy dinamikusan fejlődő, válságálló és egyre összetettebb ökoszisztémát sikerült felépíteni. Míg 2019-ben 120 BSC működött Magyarországon 55 ezer munkavállalóval, a szektor helyzetéről készített idei kutatásban már 245 központot regisztráltak, csaknem 120 ezer munkatárssal.

A HIPA eddig is oroszlánrészt vállalt a szektor fejlődésben. A kormányzati befektetésösztönzési szervezet 2014 óta 116 BSC-beruházást támogatott, amivel több mint 22 ezer új munkahely megteremtéséhez járult hozzá. A vezérigazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg is 15 új projektről tárgyalnak.

A HIPA, a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) és a BSC-ket összefogó nemzetközi szakmai szervezet, az ABSL (Association of Business Service Leaders) magyar tagja, vagyis az ABSL Hungary közös felmérése azt is kimutatta, hogy egyre nagyobb a hazai tulajdonú BSC-k aránya, ami jól mutatja, hogy a szektor sikertörténetét nemcsak a külföldi befektetők, hanem egyre inkább a hazai vállalatok is írják.

További fontos fejlemény, hogy „Magyarország ma már ebben a szektorban is fontos találkozási pont, egy olyan hely, ahol pontosan olyan támogató üzleti környezetben dolgozhatnak a keleti vállalatok, mint a nyugatiak” – mutatott rá a HIPA vezérigazgatója a 2025 november 13-án tartott konferencián.

A jövőről szólva kiemelte: a HIPA és a szektor  közös célkitűzése, hogy 2030-ban már 300 BSC működjön Magyarországon, és a munkavállalók száma elérje a 150 ezret.

Joó István kitért arra is, hogy a földrajzi kiegyensúlyozottság is sokat javult. Mint folytatta, a fővároson kívüli BSC-munkahelyek aránya már most meghaladja a 20 százalékot, és az olyan egyetemi városaink, mint Debrecen, Pécs vagy Szeged mind-mind új központokká válnak, de ezt a folyamatot egyfajta trenddé kell erősíteni.

Hozzátette:

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese a konferencián átadta a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést Prabal Dattának, a TATA Consultancy Services magyarországi ügyvezető igazgatójának, elismerve a hazai BSC szektor fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkáját. 

Magyar Levente az indiai szakember kitüntetésének átadása után elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy India egyre fontosabb tényező a világgazdaságban, és Magyarország stratégiai partnerséget ápol a dél-ázsiai országgal.  Hozzátette, hogy a Magyarországon tevékenykedő indiai vállalatok kivétel nélkül komoly értéket teremtenek.

A miniszterhelyettes egyben köszöntet mondott a BSC szektor szereplőinek, és a kormány további támogatásáról biztosította őket. A szektor vállalatainak jelenléte a vidéki városokban különösen fontos, hiszen az üzleti szolgáltató központok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a jól képzett, diplomás fiatalok az elvándorlás helyett helyben találják meg jövőjüket.

„Köszönjük szépen, hogy felfedezték Magyarországot és itt ruháztak be, és különösen köszönjük azoknak, akik vidéken vannak” – mondta Magyar Levente, további befektetésekre bíztatva a szektor szereplőit.

Schőberl Márton, a Nemzetbiztonsági Főtanácsadói Kabinet stratégiai igazgatója hangsúlyozta, hogy Magyarország alapvető érdeke, hogy aktív szerepet játsszon a zajló technológiai forradalomban, legyen szó e-mobilitásról, mesterséges intelligenciáról, nukleáris energiáról vagy űrkutatásról. Hozzátette: Magyarország nem válhat egyetlen blokk perifériájává sem, hanem a fejlődő régiók középpontjában kell maradnia. Ezért létfontosságú, hogy szoros kapcsolatot tartson fenn a világ leggyorsabban növekvő gazdaságaival, amelyek jelenleg Ázsiában találhatók.

A BSC szektor a növekedés stratégiai motorja

Lenk István, az ABSL Hungary elnöke beszédében rámutatott, hogy a szektor régen túllépett a hagyományos támogató szerepen, a hazai BSC-k egyre inkább üzleti kiválósági központként és digitális szolgáltatási központként működnek. 

A BSC szektor egész Európában „stratégiai növekedési motor”, Magyarország helyzete pedig igen kedvező.

– mondta Lenk István.

Janza Ákos, az AmCham Hungary elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai befektetői közösség érdekképviseleteként működő kamara tagságának jelentős része éppen a BSC-k területén tevékenykedik.

A szektor fenntartható fejlődésének érdekében kiemelten fontos az oktatás és a képzés, „a munkaerő stratégiai fejlesztése” – húzta alá Janza Ákos.

Érkezik a BSC-k új generációja

A HIPA, az ABSL Hungary és az AmCham Hungary közös konferenciáján több mint százan vettek részt, köztük számos vállalatvezető. Előadásokon és panelbeszélgetéseken tekintették át az utóbbi év fejleményeit, és elemezték a BSC-k előtt álló lehetőségeket és kihívásokat.

Fadi Shadeh, a HIPA menedzsere előadásában kiemelte, hogy növelni kell a szektor munkaerőpiaci ismertségét, amire kiváló alkalom, hogy 2026-ban Budapesten rendezik az ABSL globális kitekintésű, nemzetközi konferenciáját. Hozzátette, hogy a magyarországi üzleti szolgáltató szektorban továbbra is hatalmas növekedési potenciál rejlik. Jelenleg több mint 300 000 ember dolgozik olyan munkakörökben, amelyek könnyen átültethetők az üzleti szolgáltató központok tevékenységeibe. A növekedés kulcsa az összefogás és egy erős szektoridentitás kialakítása, amely képes megváltoztatni a döntéshozók, a diákok és a pályaváltók gondolkodását – hiszen az ágazatról alkotott képüket sok esetben még mindig az SSC-múlt határozza meg.

Elias van Herwaarden, a Loca­ionperspec­ives ágazati tanácsadó cég vezetőjének adatai szerint a világ 94 országában összesen mintegy tízezer szolgáltató központ működik, együttvéve nagyjából 12 millió munkavállalóval. A holland szakember vezette panelbeszélgetésen Sandeep Shanbhag, a JP Morgan – a legnagyobb amerikai bank – BSC-kkel foglalkozó tanácsadó részlegének vezetője kiemelte: az utóbbi évek eredményei alapján jó eséllyel elérhető, hogy 2030-ban 300 üzleti szolgáltató központ működjön Magyarországon.

Declan Kane, a több mint 180 országban működő – amerikai központú – Citi banki szolgáltató értékpapír-üzletágának európai vezetője elmondta, hogy a társaság magyarországi BSC-je, a budapesti Citi Solutions Center nyolc munkatárssal indult 2005-ben, és ma már több mint 3000 embert foglalkoztatnak. Sikereikben nagy szerepe van annak, hogy folyamatos előlépési lehetőséget, házon belüli karrierutat kínálnak a munkatársaknak.

A Citi és a JP Morgan szakértője és a beszélgetés harmadik résztvevője, Agnieszka Kaczmarczyk, a munkaerőkölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó GiGroup Holding igazgatója egyaránt kiemelte, hogy a válságok és geopolitikai átrendeződések és feszültségek komoly lehetőséget jelentenek a BSC szektornak. Ezt mutatta például a 2008-ban elmélyült globális pénzügyi válság és a 2020-ban kitört koronavírus-világjárvány, amelyekből rendre megerősödve kerültek ki az üzleti szolgáltató központok.

Jacek Levernes, az ABSL elnöke előadásában kiemelte, hogy a BSC fogalma átalakulóban van, az új felfogás szerint a HR-től az adatelemzésig minden „fehérgalléros” tevékenység üzleti szolgáltatásnak számít, amely támogatja az adott vállalat érvényesülését az adott piacon, például az autógyártókét az újautó-piacon.

Az új meghatározás alapján Európában mintegy 40 millió ember dolgozik az üzleti szolgáltatások szektorában, amely évente 3,5 ezer milliárd euró értéket, az Európai Unió összesített bruttó hazai termékének (GDP) 20,4 százalékát állítja elő.

A külön részlegbe vagy vállalatba szervezett üzleti szolgáltatások mára hat, az európai versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú iparág mélyreható változásainak középpontjába kerültek: a banki szektorban, a gyógyszeriparban, az autóiparban, az energiaiparban, a távközlésben, valamint a légiiparban és a védelemben. Legfőbb funkciójuk pedig nem a költségcsökkentés, hanem az innováció támogatása, a digitalizáció előmozdítása és az üzleti modellek újragondolása.

– fejtette ki Jacek Levernes.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Janusz Dziurzynski, az ABSL alapítója is, aki kiemelte, hogy Európa jó esélyekkel indul a BSC-k új generációjának világában induló versenyben, és a specializált üzleti szolgáltatások legfőbb szereplőjévé válhat. Ezt jelzi, hogy Európa részesedése a tudásalapú üzleti szolgáltatások exportjában már most 52,6 százalékra tehető.  

A délutáni program szakmai előadásai és beszélgetései a munkaerőpiac aktuális dilemmáira és technológiai trendjeire fókuszáltak. Gergely Gáspár, a GiGroup üzletfejlesztési vezetője a munkaadók és munkavállalók elvárásai közötti különbségekről beszélt. Dávid Németh, a DetSystems alapító-vezérigazgatója gyakorlati esettanulmányokon keresztül mutatta be az ügynöki (Agentic) mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit. A programot Szabó Leonárd (Tudatos Diák Iskolaszövetlkezet) és Fóra Kamilló (BT) beszélgetése zárta, amely a Z generáció munkahelyi szerepéről, a róluk élő mítoszokról és a valóságos tapasztalatokról szólt.

A szakma a konferencia hagyományait követve az idén is díjakkal ismerte el a BSC közösség  legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó tagjait. Az online szavazás eredményei alapján

Az Év Befektetője díjat a Sanofi nyerte el: 

♦♦♦

az Üzleti Kiválóság és Innováció kategória díjazottja a Lexmark Budapest Competence Center:

♦♦♦

az Oktatás és Tehetségfejlesztés kategóriában pedig a TATA Consultancy Services Hungary kapta meg a BSC szektor 2025-ös díját:

♦♦♦