HIPA

A HIPA támogatásával egy év alatt 77 projekt elindításáról döntöttek a Magyarországnak bizalmat szavazó befektetők, ami csaknem 10,3 milliárd euró friss tőkét és 18.500 új munkahelyet jelent a hazai gazdaságnak.

2024 így minden idők második legsikeresebb éve a HIPA történetében, egyedül a 2023-as rekordév előzi meg, amikor a pozitív döntésben érintett működőtőke-beruházások összesített értéke meghaladta a 13 milliárd eurót.

A kiemelkedő eredmények értékét növeli, hogy Magyarország nehezített pályán, a világgazdaságot jellemző kihívások és bizonytalanságok közepette állta a sarat a beruházásokért évről évre egyre kiélezettebb versenyben.

Húsz országból érkezett befektető hazánkba

Magyarország változatlanul stabil és biztonságos beruházási célpont, a vállalkozásbarát üzleti környezet, Európa egyik legversenyképesebb adózási rendszere, a képzett munkaerő és a kedvező támogatási lehetőségek Svédországtól Thaiföldig és Hollandiától Japánig a világ számos pontjáról, három földrész 20 országából vonzottak befektetőket 2024-ben.

A 2024-es eredmények igazolják a keleti nyitás politikáját és a konnektivitás stratégiáját, hiszen míg a legtöbb külföldi projekt – tíz beruházás – Magyarország első számú partnerétől, Németországból érkezett, a második helyen Kína és az Egyesült Államok áll holtversenyben, 7-7 befektetéssel.

A beruházási volumen alapján Kína áll az első helyen, az összesített érték mintegy 51 százalékának megfelelő 5,2 milliárd euróval. A második Dél-Korea 2,6 milliárd euróval. A keleti nyitás politikájának megvalósításában közreműködő partnerek - döntően ázsiai országok – együtt az összesített volumen 80 százalékát, 8,2 milliárd eurót kitevő részt vállaltak.

Ugyanakkor a projektek száma alapján megmutatkozik, hogy tovább erősödhet Magyarország szerepe a keleti és a nyugati tőke találkozási pontjaként; az első tízben Kína, Dél-Korea, Japán és India mellett Németország, az Egyesült Államok, Svájc, Franciaország és Svédország is helyet szerzett.

Ezzel kapcsolatban Joó István kormánybiztos, a HIPA vezérigazgatója kifejtette:

Magyarország híd szerepet tölt be a nyugati autógyártók és az ázsiai akkumulátorgyártók között, ami összhangban van a gazdasági konnektivitás és a gazdasági semlegesség politikájával.

Kiugró a magyar tulajdonosi hátterű cégek teljesítménye is, hiszen a 2024-es év pozitív döntései alapján a legtöbb projektet - 23 beruházást - magyar vállalatok hajtják végbe.

Ez a 23 projekt  nem csupán közel 30 százalékos részarány, hanem történelmi csúcs is, jelentősen meghaladva a 18 projekttel felállított előző, 2017-es rekordot. A beruházási volumen alapján Magyarország a harmadik helyet foglalja el az országok szerinti rangsorban. 

A magyar hátterű vállalatok egyedi kormánydöntésen (EKD) alapuló támogatással megvalósítani tervezett beruházásai csaknem 680 millió euró értéket képviselnek és 1.300 munkahelyet hoznak létre.

Magyarország lendületet ad a konnektivitásra épülő innovációnak

Magyarország versenyképességének egyik legfontosabb záloga, hogy az ipari termelés fokozása mellett minél több beruházás fókuszáljon a tudomány legfrissebb eredményeire és a technológiai újításokra. Ezért is örömteli, hogy a nemzetközi befektetők az innováció és a kutatás-fejlesztés területén is egyre inkább támaszkodnak Magyarországra, ami a tavalyi év során 10 új beruházást eredményezett a HIPA közreműködésével. 

Ezt jelzi a többi között az üzleti szolgáltató központok (BSC) erősödése; a hazai össztermékhez (GDP) már 3 százalékkal hozzájáruló ágazatban egy év alatt megduplázódott a pozíciók száma a kutatás-fejlesztési (K+F) területen, a teljes foglalkoztatotti létszám pedig 110 ezer felett jár. Az immár 215 központból álló BSC közösséget az  infokommunikációs (ICT/IT) szektorral és a K+F tevékenység egyéb területeivel együtt szemlélve 19 projekt sorolható az innovációt a középpontba helyező beruházások közé.

A HIPA közreműködésével kidolgozott projektek, és az 1.900 újonnan létrejövő, magas hozzáadott értékű munkahely, nagyban elősegítik, hogy Magyarország a Made in Hungary időszakából átlépjen az Invented in Hungary korszakába. Egyben azt is szolgálják, hogy a konnektivitásra épülő beruházások révén Európa-szerte Magyarországon jegyezzék be a legtöbb akkumulátoripari szabadalmat.

Ahogyan Joó István fogalmazott,

az európai mobilitás jövője az innovációban és az együttműködésben rejlik, nem pedig a vámokban.

Fókuszban az elektromos átállás

Ágazatok szerinti bontásban a járműipar hagyományos ereje bontakozik ki az adatokból. Ez a szektor fogadja a beruházási volumen csaknem 40 százalékát – 4,09 milliárd eurót –, utána az elektronika következik 38,7 százalékot jelentő 3,98 milliárd euróval, majd az élelmiszeripar 7,8 százalékos részaránnyal, 807 millió euróval.

A létrejövő munkahelyek számát tekintve is a járműipar az első – 10.511 új állással –, míg a második helyen álló elektronikában 3.368 munkahely, a harmadik helyet elfoglaló ICT/IT szektorban 1.606 munkahely jöhet létre a HIPA által kezelt 2024-es projektekkel.

A magyar gazdaság dimenzióváltását segíti elő a projektek területi megoszlása is, hiszen 82 százalékuk Budapesten kívül helyszínt céloz meg, és jelentős a beruházásösztönzési rendszer folyamatos finomhangolásával fókuszba kerülő déli régiók szerepe. Erős évet zárt például Csongrád-Csanád vármegye, amely 12 hónap alatt hat projektet szerzett meg.

Joó István végül arra mutatott rá, hogy

ezek a beruházások jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország gazdasági semlegességére épülve 2025 a gazdasági növekedés éve legyen.