HIPA

A világ vezető elektromos és plug-in hibrid autógyártójának szakértői a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség székházában találkoztak a magyarországi beszállító piac legfontosabb szereplőivel.

A BYD és a hazai autóipari szektor együttműködését ösztönző október 15-16-i fórumon tapasztalt, világcégekkel évek óta együttműködő, többnyire magyar tulajdonú társaságok vettek részt. A BYD több mint negyven szakemberből álló csapatát James Zhuang globális beszerzési igazgató és Bu Guiyun, a szolgáltatásbeszerzési központ igazgatója vezette.

A gazdasági semlegesség a gyakorlatban is megvalósul Magyarországon

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a fórumot megnyitó beszédében kiemelte, hogy 2014 óta működik egységesen a diplomácia és a külgazdaság területe, és ebben a tíz évben megnégyszereződött a hazai autóipar termelési értéke.

A folyamatos fejlődés eredményeként Magyarország 2018 óta a világ autóexportjának 90 százalékát előállító húsz legnagyobb autóexportőr állam közé tartozik.

Mint fogalmazott, tavaly már több mint félmillió személygépkocsi készült a hazai gyárakban, azonban a BMW debreceni, a Mercedes kecskeméti és a BYD szegedi beruházásával néhány éven belül az „egymilliós tartományba lépünk elő”, amire jelenleg csak öt ország képes Európában.

A miniszter kitért arra is, hogy Magyarország különleges pozíciót harcolt ki magának, hiszen egyszerre van jelen gyártókapacitással a három vezető német prémium márka – a BMW és a Mercedes mellett az Audi is –, és a tíz vezető keleti akkumulátorgyártó közül öt, köztük a legnagyobb. Magyarország így az elektromos átállás révén „forradalmian megújuló autóipar” meghatározó nyugati és keleti szereplőinek találkozópontja – fűzte hozzá.

Éppen ez a gazdasági semlegesség lényege, ez a stratégia „nem elvont filozófia, nem ideológia, hanem a gyakorlati valóság", azt jelenti, hogy a német és kínai vállalatok nyugodtan működhetnek együtt Magyarországon – fejtette ki Szijjártó Péter.

 A miniszter a kínai import elektromos autók vámjának tervezett emeléséről elmondta, hogy a „mélyütéssel” felérő „büntetővám” ellen az európai autógyártók is „kézzel-lábbal tiltakoznak”. Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy az intézkedés bevezetéséig, október végéig hátralévő időkben visszatér a józan ész a brüsszeli döntéshozók fejében, és valahogy meg lehet akadályozni ezt a „gazdasági öngyilkosságot”.

Szijjártó Péter hozzátette: a BYD megjelenése új fejezet az autóipar magyarországi történetében, hiszen már nemcsak akkumulátorokat, hanem elektromos autókat is gyártanak majd kínai partnerek hazánkban.

A szegedi beruházás  minden eddiginél jobb lehetőséget teremt a hagyományos meghajtási technológiákban megerősödött magyar autóipari beszállítói hátországnak, hogy átlépjen az elektromos meghajtás korszakába – mutatott rá a miniszter.

Nem lehet szerényebb célkitűzésünk, mint hogy ebben az új járműipari korszakban is az európai autógyártás egyik legerősebb fellegvára legyünk, hogy mi legyünk az egyik regionális gyártóközpont, az európai tesztközpont, és hogy az elektromobilitás köré szerveződő ökoszisztémában mi képviseljük a legversenyképesebb ajánlatot Európában – jelentette ki Szijjártó Péter.

Kifejtette: a BYD és más gyártók előtt is legalább három jó érvvel lehet kiállni a magyarországi beszállítók mellett.  Először is, a lehető legalacsonyabbra lehet szorítani a szállítási költségeket és ezzel a beszerzések karbonlábnyomát. Másodszor a helyi beszállítói hálózat biztonságot és válságtűrő képességet, ezzel pedig versenyképességi előnyt  jelent, aminek fontosságához elég felidézni a koronavírus-világjárvány idején felbomlott globális szállítási láncokat. Végül, de nem utolsósorban az is kiemelt jelentőségű, hogy az ágazat hazai szereplői „nemzetközi nagyvállalatok tapasztalt partnerei” – mondta a tárcavezető.

Magyar szakértelem a BYD autóiban

A HIPA fórumán  részt vevő potenciális beszállítók az intelligens vezetőszoftverektől a biztonsági öveken át egészen a fékrendszerekig egy sor területen a kínai gyártó partnereivé válhatnak. Valamennyien személyes prezentációval mutathatták be, hogy miként tudnak bekapcsolódni a BYD értékteremtési láncolatába.

Nincs kétségem afelől, hogy ezen a fórumon a kereslet és a kínálat találkozni fog – emelte ki Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztosa, a HIPA vezérigazgatója. Mint mondta, kiemelt cél, hogy a hazai autóipari ökoszisztéma „a lehető legnagyobb mértékben profitáljon a BYD érkezéséből”.

 A HIPA és az egész kormányzat azért dolgozik, hogy „a BYD autói ne csupán Magyarországon gyártott autók legyenek, hanem magyar autók is, amelyek a magyar emberek szakértelmével és munkájával, a hazai beszállító vállalatok tudásával, termékeinek és szolgáltatásainak segítségével készülnek” – mutatott rá Joó István.

A Magyar Járműalkatrészgyártók Szövetsége és a Magyar Gépjárműipari Egyesület közreműködésével szervezett fórumon James Zhuang kiemelte, hogy a BYD idén májusig  a világ 77 országában jelent meg gyártmányaival, ami igen jelentős eredmény ahhoz képest, hogy alig néhány éve, 2021 májusában döntötték el, hogy elektromos autóikkal kilépnek a világpiacra.

A vállalat fejlődésének egyre gyorsuló ütemét jól jelzi, hogy míg az egymilliós határt 13 év alatt érték el az értékesítésben, egyről kétmillióra egy év alatt növelték az eladásokat, a harmadik millió BYD személyautót pedig csupán fél év elteltével adták át tulajdonosának – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy már hétmillió felett járnak, és ezt a határt a piac valamennyi szereplőjét együttvéve elsőként lépték át.

A szegedi üzemben évente 300 ezer autó készül majd, az európai uniós piacra termelnek, és a gyártást a tervek szerint már 2025-ben megkezdik. Ugyanakkor a beruházás túlmutat önmagán, a célok között szerepel a helyi gazdaság jelentős élénkítése és a technológiai és innovációs együttműködés ösztönzése Kína és Magyarország, illetve Európa között – mondta James Zhuang.

Alkalmazkodniuk kell a magyar beszállítóknak

Hetzmann Béla, a Rába Járműipari Holding Nyrt. elnök-vezérigazgatója, a CSABAcast Könnyűfémöntöde Kft. tulajdonosa és ügyvezetője kiemelte: a partnerré válás folyamata sehol sem egyszerű az autóiparban. Kihívást jelent, hogy a világ autópiacait rövidesen az elektromos, vagy részben elektromos hajtások uralják majd, és az elektrifikáció mellett napról napra nő a szoftverek jelentősége a gépjárművek használatában.

A magyar beszállítóknak alkalmazkodniuk kell, és a tevékenységüket, termékportfóliójukat el kell mozdítaniuk az iparág változásai által megszabott irányokba. Azonban az ágazat magyar szereplői bíznak abban, hogy a BYD mindezen folyamatok éllovasaként számos lehetőséget biztosít az együttműködésre - mondta a vállalatvezető.