HIPA

Az ipari forradalmak tapasztalatai alapján a technológiai átalakulásokat a kezdeti gyors felívelés, az ideiglenes visszaesés, majd a hosszú távú, lassabb, de kiegyensúlyozott fejlődés jellemzi. Ez a mintázat figyelhető meg iparágak átalakulásában is, de a folyamatokat itt külső sokkhatások és ágazaton belüli együttműködések is jelentős mértékben befolyásolhatják.

Ami a külső hatásokat illeti, az iráni háború többéves csúcsra emelte a benzinárakat, aminek hatása szinte pillanatok alatt jelentkezett az autógyártás keresleti oldalán: márciusban 51 százalékkal emelkedett az akkumulátoros elektromos járművek értékesítése Európában.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy az elmúlt hetekben az energiabiztonság vált a járműválasztást befolyásoló elsőszámú tényezővé. Az elektromos autók hatótávolsága körüli aggodalom, azaz a „range anxiety” helyére így egy új félelem lép, a „pump anxiety”, amely a belsőégésű motorral hajtott kocsik üzemanyagának árára és az ellátás biztonságára vonatkozik.

Ezt emelte ki egy írásában Michael Lohscheller, a Polestar vezérigazgatója is, aki szerint „a fosszilis tüzelőanyagok árának emelkedése és ingadozása miatt egyre kevésbé lehet figyelmen kívül hagyni az elektromobilitás melletti érveket”. 

Mindez azért is fontos, mert az utóbbi időszakban folytatott beruházásösztönzési politikának köszönhetően egyre fontosabb szerep jut Magyarországnak az elektromos átállásban, amely éppen most érkezhet el a kiegyensúlyozott és tartós fejlődés szakaszába.

Hazánk pozíciójának erősödését tovább segítheti a Samsung SDI és a Mercedes-Benz új partnersége, amely egyszerre válasz a geopolitikai bizonytalanságokra és előrelépés az elektromos mobilitás következő generációja felé. A többéves megállapodás értelmében a Samsung új fejlesztésű akkumulátorait használják majd a következő generációs kompakt, közepes méretű SUV és kupé Mercedes modellekben.

A két cég együttműködése a fejlesztés területét is felöleli.  Nem véletlenül fogalmaz úgy a Samsung SDI a Szöulban aláírt megállapodásról, hogy „két innovatív vállalat egyesíti a DNS-ét”.

Mit jelenthet ez a gyakorlatban? A koreai akkumulátorgyártó magyarországi üzeme például alig több mint 100 kilométerre fekszik a Mercedes-Benz kecskeméti gyárától, azaz minden adott ahhoz, hogy Magyarország a jövőben központi szerepet töltsön be ebben az együttműködésben.

Nem ez az első fecske a szektorban. Hasonló együttműködés – legalábbis beszállítói szinten – már zajlik is hazánkban, hiszen a BMW már-már legendásan sikeres új elektromos modelljéhez, a Debrecenben készülő iX3-hoz szó szerint a telekszomszédtól, az EVE Power üzeméből érkeznek majd az akkumulátorok.

Ezek a sikerek kizárólag azért valósulhattak meg, mert Magyarország következetes gazdaságfejlesztő politikát folytatott és nem tett ideológiai alapon különbséget a keleti és nyugati befektetők között. A tőkeberuházások világában ugyanis ma már nem az számít, hogy ki honnan jön és milyen világnézetet képvisel, hanem az, hogy ki képes hatékonyabban bekapcsolódni a nemzetközi értékláncokba.

Magyarország ezzel nemcsak az elektromos járműgyártás keleti és a nyugati vállalatainak fontos találkozási pontjává vált, de egyúttal komoly versenyelőnyt is szerzett európai riválisaival szemben.

Szintén stratégiai előny, hogy az elektromobilitási ökoszisztéma olyan szereplői működnek hazánkban, akik vezető szerepet töltenek be a technológia rohamtempójú fejlődésében.

Az ütemet jól jelzi, hogy az akkumulátorok hatótávolsága néhány év alatt megduplázódott, és a folyamat végét egyelőre nem látni. A kémiai energiát elektromos energiává alakító „elektrokémia határait messze nem értük még el” – nyilatkozott a napokban Robin Zeng, a CATL alapítója egy sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy az 1000 kilométeres eddigi rekordot messze felülmúló, 1500 kilométeres hatótávolságot biztosító akkumulátort fejlesztettek ki.

De visszatérve az írás eredeti témájához, a Samsung SDI és a Mercedes-Benz partnersége túlmutat önmagán. Egy nagy átalakulás új szakaszát jelzi, amelyben a geopolitika, a technológia és a gazdaságfejlesztési stratégia mind egy irányba mutat. Magyarország számára pedig megerősítés, hiszen azt mutatja, hogy az átgondoltan fejlesztett ipari ökoszisztéma és a konnektivitás hosszú távon is versenyképes pályát jelent.